A Marvel filmjeiről mostanra mindenki hallott már, ami nem véletlen, mivel egy nagyon sikeres üzleti modellt építettek fel 2008 óta. A marketingesek számára példaértékű lehet, pedig csak azt csinálták meg rengeteg pénzből, ami már a képregényeikben is sikeres volt évtizedeken át. A marveles képregényhősök mindig is átjártak egymáshoz vendégeskedni amellett, hogy önálló sztoriszálakat is futtattak, most ugyanezt csinálják szélesvásznon.
Ezt persze csak papíron könnyű átültetni a mozifilmek világába, de mostanra eljutott oda a technika, hogy a szuperhősök bármit megtehessenek a vásznon. Kevin Feige, a Marvel-filmek producere gyerekkorából tudja, milyen érzés a képregényeket teljes rajongással gyűjteni, és mennyivel izgalmasabb az, ha egy cselekményszálnak az egész Marvel-univerzumra nézve következményei vannak. Az egymásba fonódó folytatások koncepciója szerencsésen egybeesett a korszellemmel. Egyébként is sorozatokon függünk, és a figyelmünket annyi szórakoztatóipari termék köti le, hogy az új dolgokkal már nem is szívesen kísérletezünk – pláne, ha fizetni is kell érte. Mennyivel jobb, hogy nem kell három évet várni arra, hogy megtudjuk, mi van a kedvenc szuperhősünkkel, mivel az évi három Marvel-film közül legalább egyben úgyis feltűnik – hiszen minden mindennel összefügg.
A Marvel azonban tudta azt is, hogy a filmek ma már nem érnek véget a stáblistával, hanem folytatódnak az internetes fórumokon, a videómegosztókon és a rajongói wikipédiákon. A szájhagyomány fontos tényező, egy film sikerét nagyban befolyásolhatja, hogy milyen véleménnyel vannak róla a premier résztvevői. Az internetes aktivitáshoz az kell, hogy adjanak is olyan tartalmat, amin – pozitív értelemben – rágódni lehet. A Marvelnél ez a szerep az Infinity Stone-oké lett, amikről nem sokat tudni, de rejtélyesen behálózzák az egész filmes univerzumot. Az egyszeri mozinézőknek talán fel sem tűnnek ezek az itt-ott elszórt infómorzsák, de a hardcore rajongóknak végtelen anyagot szolgáltatnak ahhoz, hogy különféle teóriákat gyártsanak a kövek hollétéről és jövőbeli jelentőségükről.
Olyan sztoriszál ez, aminek filmenként semmi értelme nincs, de ha összerakjuk a kirakóst, már annál több. És ha ez még nem lenne elég, sokan arról is elfeledkeznek, hogy a Marvel univerzuma nemcsak filmekből áll, hanem tévés és netflixes sorozatokból, BluRay-lemezes bónusz kisfilmekből és tie-in képregényekből tevődik össze. Így a Marvel meglépte azt, hogy bizonyos történetszálak annyira töredezettek, hogy nemcsak az egyes filmek, hanem eltérő médiumok közt is szétoszlanak. Ezeket jóformán csak közösségi alapon lehet összerakni, és hát mi több kell az abszolút rajongáshoz, mint az érzés, hogy a szétdarabolt részek összeállnak, mert az egésznek van mélysége, kigondoltsága, és megéri odafigyelni a részletekre. Hogy kiérdemelték-e a figyelmet, az jövőre kiderül, mert várhatóan az Avengers új részében csúcsosodik ki minden, amit eddig sok-sok részen keresztül felvezettek.
Akit ennél részletesebb – és kicsit tudományosabban – is érdekel, hogy például mikor és hol tűntek fel az Infinity Stone-ok, annak itt ez az angolul írt cikkem, amelyből mindent – és még annál is többet – megtudhat a témáról:
